Férfias győzelem...

Bár nem sikerült a lehetetlen, azért mi mégis megpróbálkoztunk vele és egy igen finom lagzimeccset produkáltunk vasárnap kora este az Espanyol ellen. Ugyan, az első félidő altató volt, de a másodikra megérett a meggy és vele együtt Cristiano Ronaldo is, hiszen három gólt is vállalt, afféle klasszikus mesterhármast: egy jobb láb, egy bal láb és egy fej. Nincsenek szavak.

Az utolsó előtti összefoglalónk és értékelőnk következik.

Már, mint ebben a versenykiírásban. Reményeink szerint jövőre is itt leszünk és ahogyan Ronaldo, úgy mi is önteni fogjuk magunkból a jobbnál jobb és élvezetesebbnél élvezetesebb cikkeket. Sokkal jobban, mint az idei szezonban, amikor is egy kicsit a feje tetejére állt a világ és vele együtt minden. Ám a nehéz időszakokat le kell gyűrni és utána egy jobb életnek adni esélyt. Ugyanez a feladat a csapaton belül is, ugyanis most egy igen nehéz szezonon vagyunk túl, melyből le kell vonni a szükséges konzekvenciákat ahhoz, hogy jövőre jobbak lehessünk és felvegyük a versenyt Spanyolország két legjobb csapatával... mert bár azért jócskán le vannak maradva hozzánk képest spanyol bajnoki elsőség terén, de azért jó lenne már, ha nem 8 évente nyernénk egyszer... de ahhoz az is kell, hogy egy csapatként üzemeljünk, hogy ne legyenek lehúzó emberek, ne legyenek selejtes játékosok. Nagy feladat áll a vezetőség előtt, ugyanis rekonstruálni kell... ha tetszik ha nem... de nem 100 milliós játékossal.

1 gól jobb lábbal, 1 gól ballal, 1 gól fejjel= KLASSZIKUS MESTERHÁRMAS

A mérkőzést egyebek mellett úgy néztem végig, hogy a laptopon stream-en keresztül ment a mi meccsünk, a tévén pedig amit a Sport 1 közvetített, vagyis az Atma- Barca. Egyik szemem a laptopon, másik a tévén volt... így is fogalmazhatnánk. Úgy félórával a mérkőzés elkezdése után fontos hipotézist kellett megállapítanom: a külföldi közvetítés sokkal élvezetesebb, mint Farkas Norbert elfogult és irritáló... fecsegése. Komolyan. Nem sok mindent értettem abból, amit a külföldiek magyaráztak, nem angolul beszéltek... de még németül sem, és mégis élvezetesebb volt, mint a Sport tv. Lehet azért, mert nem értettem, hogy miről beszéltek. De Norbika annyira sokszor zavaró volt, hogy nem sok mindent lehet hozzáfűzni...tudjátok, a szokásos. De sajnos nyert a Barca... a végén még egy kis balhé is volt... végül a két elnök mégis csak együtt ünnepelhette a katalánok elsőségét, ahogyan azt megmondta a meccs előtt is, a matracosok elnöke. Érdekes.

Espanyol - Real Madrid 1-4

Így már tényleg nem volt tétje a meccsünknek, és az utolsón is csak a becsület lesz a tét, illetve a férfiasság. Most a férfiasság megmutatkozott... bár nem mindenkiben. Akiben elsősorban láttam a vért a pucájában az Ronaldo, Varane és Marcelo... ki hitte volna, de ez a brazil fenegyerek, mindig ott van azok között, akik ki teszik szívüket- lelküket a pályán. Ronaldo pedig úgy gondolta, hogy ha a Juventus ellen nem sikerült a tripla, akkor azt most bepótolja... és máris érkeztek olyan kommentek, hogy ,,persze a Juve ellen nem muzsikált ennyire és stb..." adjuk el és társai. Egyetértek! Adjuk el őt... csak őt, tartsuk meg Bale-t és épüljön rá a csapat. Na mit szóltok? Eget verően... fasza király csapat lennénk... ja nem.

Ő örülne neki!

Az első félidőben egy borzalmasan langyos tutyi-mutyi játék volt, a fiúk talán már a nyaraláshoz készülődtek fejben, hogy mit visznek magukkal, mennyi időre mennek és, hogy hova... hány csajt fognak meghúzni, hány csajt fognak csak italra meghívni, vagy egyáltalán, hogy hány csaj fog tőlük elolvadni, ha meglátják őket a Hawaii szigeteknél...egy pálmafa tetejű viskóban, ahol épp a koktélt keverik nekik... szép élet. Elkalandoztunk... nem hiába... én is várom már a nyárt, kicsit leköszönnek a stresszes idők, egy icike- picike időre... már várom én is, hogy ezekkel foglalkozzak és ne a vizsgákkal, ne az oldallal...na jó azért, azzal igen. Vissza! Tehát az első félidő egy kaka volt és már azt hittem, hogy a második is az lesz, úgy véltem, hogy ez a legénység már feladta a süllyedő hajó megmentését és mind a tengerbe menekült... de nem. A második játékrésre összekapták magukat a fiúk, még pont időben és rittyentettek egy gála meccset, ami azért a végére lett gála... volt ott izgalom nem kevés... pláne, amikor a hazai alakulat visszajött a meccsbe, hála Keylor Navas pávás megmozdulásának. Szó mi szó, a végére jó meccs lett és hoztuk a kötelező három pontot, ezáltal prezentálva azt, hogy MI sosem adjuk fel, sosem... és egy utolsó előtti kísérletet is végrehajtottunk a hajónk megmentése érdekében... ám az elsüllyeszthetetlen is elsüllyedt, így nekünk sem sikerült, ugyanis van a Barcának egy csodatörpéje, aki bajnoki címet érő gólt lőtt és a meccs után jól fel lett copkodva... jogosan. Gratulálok ezúton is a Barcelona csapatának és a drukkereinek, szép kis szezont hagytak a hátuk mögött, megadva az esélyt a triplázásra... nem semmi... jövőre mi jövünk!

Hoppá... elfelejtettem, hogy az első félidőben mégis volt egy felejthetetlen esemény, nézzétek.

A keresztapa...

Mint a keresztapa, komolyan... végre egy olyan meccs, amelyiken nyugodtan rágyújthatott és nem rágóznia kellett folyamatosan. Hatalmas, azt hittem meghalok a nevetéstől, ahogyan ott ült és szívta a cigarettáját, már csak a keresztapa zenéjét kellett volna alávágni és lelassítani a képet. Frenetikus!

Szóval sikerült győznünk, meg van a 3 pont, bár már nem sokat számít, de legalább a férfiasságunkon nem esett csorba... viszont Ronaldo szabadrúgásain jókora. Ma is... nem tud a fiú szabadrúgást lőni... kétféle lehetőség adódik, amikor ő áll a labda mögé: az egyik az, hogy belelövi a sorfalba, ahogyan azt szokta az esetek 60%-ban... a másik pedig az, hogy kilövi a stadionból, ahogyan azt szokta az esetek 30%-ban... maradt 10%... na ez a tíz százalék, két esettel osztozik: az egyik, amikor belövi a szabadrúgást a kapuba, a másik pedig amikor nem ő lövi... ennek az aránya 3% - 7%. Komolyan azért elgondolkodhatna már azon, hogy nem-e kellene átadnia esetleg olyasvalakinek, aki nem kancsít félre... és látja a kaput, ahova be kell helyezni a játékszert. Siralmasak a szabadrúgásai. A nyáron azt csinálnám, hogy leültetném egy székre, előtte egy tévével és nézze végig az elmúlt két idény összes szabadrúgását, amit ő lőtt... aztán kiküldeném gyakorolni a pályára és addig ameddig nem tanulja meg, addig csak száraz kenyéren és vízen tartanám addig ameddig nem tanulja meg, más lenne az első számú szabadrúgás specialista. Mit tudom én... Ramos, Modric, Kroos, esetleg Bale... annyi van, mint égen a csillag.

Gratulálunk a Barcelonának!!!

Zárom tehát az utolsó előtti összefoglalónkat és értékelőnket, bízom benne, hogy jövőre is veletek lehetünk, ti pedig velünk. Továbbá reménykedem egy jobb szezonban, bízom a vezetőség okos meglátásaiban, mert van bennünk kurázsi és képesek vagyunk győzni. Iker Casillas nem játszott, valószínűnek tartom azért, mert az utolsó meccsen, hazai környezetben el fog búcsúzni a csapattól. Szerintem a héten bejelentik az egyezséget, mely szerint De Gea a csapatunk tagja, majd Casillas és Pérez sajtótájékoztató keretében jelentik be, hogy a nagy múltú kapusunk visszavonul... vagy csak elhagyja a Real Madridot, mi pedig a szép emlékekkel és sok köszönettel elengedjük a csapattól, ezzel sok sikert kívánva neki az életben. Szerintem körülbelül ez várható a héten... csak ennek tudom betudni azt, hogy most Navas játszott, és nem Iker... történhetett ez volna fordítva is, nem történt... minden bizonnyal okkal. Egyszer minden véget ér... 

De mi még nem érünk véget, csak az utolsó előtti értékelőnk ér véget. Legyet jók, vigyázzatok magatokra, tanuljatok és élvezzétek a napsütést. Szép hetet nektek, tartsatok továbbra is az RMCFSzO-val!

Hala Madrid!!!

Lakatos Miklós