Gracias Pipita

Gonzalo Higuain hét évnyi madridi foci után gondolta úgy, hogy neki ennyi bőven elég és új vízekre szeretne evezni. Ezt az argentin támadó az idény végeztével jelentette be, úgy a június hónap közepetáján. Másfél hónappal később pedig már az új csapat kiléte is világos, méghozzá a nápolyi alakulat személyében. Búcsúztató cikkünk következik, mert Pipita megérdemli, hogy szépen köszönjünk el tőle és kívánjunk sok szerencsét a jövőben az új munkáltatójánál.

A 2012- 2013-as idény rosszabbul már nem is sikerülhetett volna, hiszen nem csak a játékunkkal volt baj, hanem a játékosok hozzáállásával, az edző nem törődöttségével és úgy un blokk semmi sem úgy sült el, ahogyan azt szerettük volna. Iker formahanyatlásától kezdve, a középpálya bénulásával folytatva, és a csatáraink hatástalan próbálkozásaikkal befejezvén kijelenthetjük, hogy az egész csapat egy nagy nulla volt. Két támadóval is rendelkeztünk, akiknek elsősorban a gólszerzés volt a prioritásuk. Ám, ezt sem egyik, sem másik nem tudta úgy teljesíteni, ahogyan azt vártuk, vagy ahogyan kellett volna. Míg az egyik tizenkilenc, addig a másik egy híján húsz, de azt is mondhatjuk, hogy az egyik kutya, a másik pedig eb. 

Mivel nagyon sok szar sár dobálást kapott Higuain az év közben, úgy döntött a szezon végeztével, hogy tovább áll, neki bőven elég volt ez az ördögi hét év. Természetesen nem a rá kiszabott rossz kifejezésekért távozik, hanem csak úgy véli, hogy eljött annak az ideje, hogy váltson, amíg még nem késő.

A River Plate játékosaként

A kezdet...

Gonzalo Higuain 1987. december 12-én látta meg a napvilágot Brest városában. Higuain bátyjával hasonlóan Argentínában kezdte el profi karrierjét, méghozzá a River Plate egyesületénél, még 2004-ben. Ekkor volt a kis "Pipita" 17 éves. És, hogy miért "Pipita" a Pipita? Azért, mert az édesapja miután látta, hogy a két Higuain- fiú közül a fiatalabbik az ügyesebb, a tehetségesebb és a futballra rátermettebb, a Pipa becenevet viselő apa, a Pipita nevet adta kisebbik fiúgyermekének. És láss csodát, az apának igaza volt, a becenévvel, hiszen nem semmirekellő az olyan játékos, akit felkeres a Real Madrid, hogy szedje a cókmókját és repüljön rögtön a spanyol fővárosba. Két évnyi hazai futball után, 2006-ban a Királyi Gárda meglátta a tehetséget és a lehetőséget az ifjú argentinban és 12-13 millió euró fejében le is igazolta a "Pipita" becenévre hallgató 19 esztendős csatárt. 

Orvosi vizsgálaton, hogy majd a Real Madrid játékosa lehessen

Fehér színben, hét éven át...

Higuain 2007-ben csatlakozott a Real Madridhoz, méghozzá januárban, ekkorra sikerült leigazolni őt. Első mérkőzésén a Betis ellen kellett játszania, a Spanyol Kupában, a továbbjutásért harcolva. Három nappal később pedig már a bajnokságban is bemutatkozott  a Zaragoza ellenfeleként. Egy bő hónapra volt szüksége az argentinnak az első góljának a megszerzéséig, melyet a Real Madrid egyik legnagyobb riválisával szemben, a matracosok ellen lőtt. Nem játszott rosszul a szezon további részében Gonzalo, igen fényes elképzeléseket tanúsított bennünk a játéka és hittük, hogy nagyon jó csatár lesz majd belőle.

A kezdőbe folyamatosan, bár lassan került be. Még az első és második idényében inkább csereként számítottunk rá, bár a hajrában sokszor- sokszor megkapta a lehetőséget a bizonyításra, és amikor tudott tudásának megfelelően mutatta meg ország- világnak, hogy rá bizony lehet számítani. 2008-ban például megszerezte első gólját a Barcelona ellen, melyet 4-1-re nyertünk meg. Ezt a találatot bizonyára nem fogja elfelejteni, hiszen éppen hogy pályára lépett még egy perc sem telt el, máris eredményes volt a gránátvörös- kékek ellen.

A harmadik madridi évére elérte azt a szintet, hogy kibérelje magának a kezdőcsapatban elfoglalt pozícióját. Negyvennégy mérkőzésen kapott szerepet, melyeken összesen 24 gólt és 9 gólpasszt szerzett, ezzel a teljesítményével az idény végére ő lett a bajnokságban a házi gólkirály is egyben. A legemlékezetesebb mérkőzése ebből a szezonból, de lehet, hogy egész madridi pályafutása során egyértelműen a Real Madrid - Málaga párharc volt, melyet szeretett csapatunk 4-3-ra nyert meg. És most jön a csattanó, ugyanis mind a négy királyi gól, egyetlen egy személy nevéhez fűződik, és ő nem más, mint Gonzalo Higuain. Ezen idő tájt egyre inkább beékelődött a madridisták szívébe "Pipita" neve és ezt meghálálva, Gonzalo egyre jobban elköteleződött a csapatunk iránt, már- már Real Madrid drukker lett. Az év végén a Juventus bejelentkezett érte egy 25 milliós ajánlattal, de akkor még nem fogadtuk el ezt a kezdeményezést. Vajon jól tettük?

Folytatódott tovább tehát a madridi klubkarrierje az argentinnak. A következő nálunk töltött évében, 2009-ben egy vetélytársat is kapott, Karim Benzema személyében. Ekkor az edzőnk Manuel Pellegrini inkább csak beugró fiúként tartotta számon, ám három hónap után rájött arra a tényre, hogy piszok gyenge formában van a francia, így nem is erőltette, sokkal inkább vezekelt tetteiért és Pipitát játszatta, ami végül kifizetődött, ugyanis a bajnokság során 27 gólt szerzett, megelőzve a méregdrága portugált, aki szintén ebben az évben csatlakozott hozzánk. Minden sorozatot tekintve Pipita 29 gólnál állt meg az idény végén.

Az ötödik szezonjában már az ötödik új edzőjének örvendett, és nem csak ő, hanem az egész klub. Nagyon nagy edzői hullámon mentünk keresztül, míg végül nem jött José Mourinho, aki elődjével ellentétben elsősorban inkább kezdőként számított Higuainra, egészen 2010. decemberéig. Ebben az időben sajnos egy súlyos hátsérülés következtében majdhogy egy fél évet kellett kihagynia, de mikor visszatért, mintha semmi sem történt volna, ugyanis mesterhármassal a Valencia ellen megmutatta, hogy még mindig fantasztikusan jó.

Az év végén 2016-ig meg is hosszabbítottuk a szerződését.

A következő szezont már a padon kezdte el, de még így is azt mondhatjuk, hogy szépen termelte a gólokat. José versenyhelyzetet alakított ki a két támadó, Higuain és Benzema között, ami leginkább a klubnak profitált, hiszen a gólok csak úgy záporoztak. Bajnokok lettünk végül, mely Pipita számára már a harmadik bajnoki elsőséget jelentette.

Elérkeztünk az utolsó évéhez mely nem volt kristálytisztán jó, de nem is volt rossz. Az előző évben a portugál szakmenedzser egy versenyhelyzetet állított fel a két csatára között, mely mondhatni bejött, abban az idényben. A 2012-13-as szezonra már mindkét támadónk, majdnemhogy egyenlő volt a nullával, de kettejük közül, inkább csak Benzema hajlott ezen szint felé. Bár Higuain akart, és elhivatott volt, mégsem tudott úgy játszani, ahogyan kellett volna. Ellenben Benzemával, aki nagyon jól tudott focizni de ő inkább a Facebookra való posztolásokkal volt elfoglalva, a gólszerzések helyett. Nagyon gyengén teljesítettek, és végül Pipita úgy döntött, hogy váltani kell, mert eljött annak az ideje, hogy továbblépjen.

Hogyan tovább...?

Gonzalo tehát a szezon végeztével kijelentette, hogy továbblép és egyben el is búcsúzott a csapatól, illetve a gárda közönségétől. Sokáig úgy tűnt, hogy a Juventus csapatának a tagja lesz, volt idő, mikor az Arsenal együttesébe írták az újságírók, ám mégis a Napoli futballistája lett, Alibollal és Callettivel karöltve. Bár nagyon elhivatott volt a csapatunk iránt és nagyon akart, de egyszerűen a technikai tudását meccsről meccsre a béka feneke alján találtuk meg. Nekünk pedig nem kell olyan játékos, aki hátráltatja a sikerünket. Szép volt, jó volt, de egyben elég is volt. Gyönyörű időket éltünk meg együtt, nagyszerű érzéseket éltünk át, mikor a címerünket csókolta. De egyszer mindenkit elér a változás szele, melyet nem szabad faképnél hagyni. Ha hív, akkor azért hív a változás szele, mert menni kell, és ha menni kell, hát menni kell. Ezzel a lépéssel, egy csatárra szűkült a választási lehetőségünk. Ám mégsem, hiszen van egy Morata és egy Jesé névvel ellátott támadóink is, akikre ugyancsak szükségünk lesz. Pérez papa pedig bebizonyította, hogy nagy mágus. Hiszen 13 millióért jött, és közel 40-ért távozik... azonfelül ilyenkor bukkan elő a kérdés, hogy ez mennyire reális? Reális vagy sem, jól jártunk az argentin távozásával, nagyon is, hiszen tudjuk őt pótolni, vagy pedig Balet leigazolni, de ez nem könnyű falat, ugyanakkor az elnök úr nem ismer lehetetlent.

 Hogyan lesz megoldva a csatár kérdés, mikor Benzema fabatkát sem ér?

Kérdezték sokan, mikor megtudták, hogy Pipita elment. Nos, a válasz erre a kérdésre nagyon nehéz, térjünk vissza pár hónap múlva. Annyit tudunk, hogy Benzema pocsék formában volt tavaly és most sem látszik az átütő változás, de ne siessük el. Reméljük, Zidane hatással lesz a gallra, és akkor semmi gond nem lesz. Egy biztos, kevesebb facebook, több gól. És akkor rendben leszünk. Ha pedig ez nem sikerül, jövőre mehet ő is Isten hírével.

Búcsú...

Elköszönünk tehát egy újabb madridista játékostól. Gonzalo Higuain, "Pipita", sok mindent tett a csapatért, sokszor nagyon jól játszott, megannyiszor mentette meg a csapatot, amiért csakis kizárólag hálásak lehetünk. Emlékezzünk a jóra, és kívánjunk sok szerencsét új csapatában. Reméljük, hogy megtalálja a helyét, olasz honban. Rengeteg hibája volt, rengetegen utálták... volt aki a Lyon elleni kapufája miatt, volt aki a falábúsága végett, de nem mehetünk el a tény mellett, hogy hét év alatt, nem egyszer mentette meg a csapatunk picsáját... így búcsúzzunk szépen, tiszteletre méltóan, mert ő az az ember, futballista, aki megérdemli a tiszteletet, illetve a köszönetet egyaránt!

GRACIAS PIPITA!

Mielőtt végeznénk, a statisztika kedvelőinek is kedveskedünk, íme Gonzalo Higuain hét évnyi statisztikája: 264 mérkőzés, 122 gól és 46 gólpassz.

Lakatos Miklós