Elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon...Atletico Madrid - Real Madrid 4-0

Gyurcsány Ferenc, öszödi beszédének egyik leghíresebb mondata foglalja talán a legjobban össze a mérkőzés eseményeit: ,,Elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon!". No de, félre a politikától és térjünk át erre a semmit ám mégis sokat mondó mérkőzésre. A pofám leszakad, ettől a lélektelen hozzáállástól, ettől a küzdeni nem akarástól, ettől az egész mérkőzéstől. Összefoglalónk és értékelőnk következik, a teljesség igénye nélkül.

A drága és egyetlen szeretett csapatunk, a mai napon a legnagyobb városi rivális ellen lépett fel. Habár igencsak megfogyatkozva készültünk fel a mérkőzésre, a halvány remény lángja bennem/ bennünk égett, a győzelmet illetően. Titkon bíztam abban, hogy Carlo apánk kitalál valami turpisságot a "spártaiak" ellen és még csonkacsapattal is, de sikerül kiharcolnunk a győzelmet. Ám ez a remény gyorsan köddé vált. Hamar tudatosították bennünk azt a tényt, ezek a vadállatok, hogy ha teljes egész kerettel nem sikerült őket legyőzni, akkor majd pont egy ilyen, sánta és féllábú együttes fogja őket móresre tanítani?! Ez komoly? Viccelsz? Az Atletico egy nagyot nevetett a markában, hogy ezek a hülyék elhitték, hogy valami maradandót alkothatnak... mert CR visszatért két meccses eltiltásáról. Én kis naiv. Még azt mertem írni a beharangozónkban, hogy bár sokan kiestek, de legalább van egy Cristiano Ronaldo nevezetű valakink, aki majd apait- anyait beleadva aláz majd meg mindenkit. A lótúrót! Hülye vagy? Kérdezem magamtól ilyenkor...

A végtelenbe és tovább

A mérkőzés egy igen jó fogalmazás felépítéseként játszódott le, volt bekezdés, tárgyalás és befejezés. Vagyis: Felmentünk a pályára, nem csináltunk semmit, kaptuk a gólokat, és ezek után szégyenkezve hagytuk el a Vicente Calderónt. Profi munka.

Az egész mérkőzést - a mi részünkről- a nulla fantázia uralta. Esküszöm egy aszalt ananásznak is nagyobb fantáziája van...A védelmünk, mintha kivették volna a szabadságot, mintha ott sem lettek volna a pályán. És azt állítja Ancelotti, hogy Nacho - és Varane is- ég a vágytól... mert bizonyítani szeretne. Hogy értékeljem Nachot? Hogyan? Nem hiába a negyedik számú cserénk. Hogy is vethetem össze egy Ramos vagy Pepe játékával? Hogyan? Annyi önbizalma volt, mint egy marék lepkének akik éppen a bábjukból keltek ki. Kroos már a seggén veszi a levegőt, annyira ki van bukva a fiú... és neki nem a védekezés a fő erőssége. Mint ahogy Khedirának sem a futball a fő erőssége... ki az az ember? Ha vennék egy gyököt és a gyök alá írnám be a nullát, az mennyit jelent? Dupla nullát! Miért nem ment inkább borbélynak, és mit keres még itt egyáltalán? Miért nem kergeti a labdát, máshol... például Afganisztánban? 

TE... igen Te ott... a töködet rúgom szét!!!

És még azt sem mondhatjuk, hogy a matracosok ki kiáltották a "This is Sparta" mottójukat, egyszerűen ott fociztak le minket, ahol csak akartak. Szégyenkezem. Kifogás millió, csalódottság a köbön, de még nincs veszve semmi, szóval nyugi és most nézzük a meccset.

Atletico Madrid - Real Madrid 4-0

Kereken 16 órakor a laszti elindult a bő 90 percig tartó útjára. Ez a mérkőzés történelmünk során a 4000. mérkőzésünk volt, amit sajnos nem sikerült megnyernünk. Érdekesség, hogy sem a 3000-et, sem a 2000-et és még az 1000-et sem sikerült megnyernünk. Szóval semmi probléma. JA DE!

Már a tízedig percben hátrányba került az Atletico, a cserelehetőségek terén, ugyanis Koke, megsérülése okán elhagyta a játékteret, a helyét pedig Saúl vette át.

Három perccel később, a kijelző már egy gólt fel is jegyzett, méghozzá a hazaiak oldalára. A gólszerző Tiagó, aki Mandzukic lekészítését lőtte kapura, amibe Iker Casillas valahogyan belenyúlt (még most sem tudom, hogy hogyan) és becsorgott a kapuba. Bravó! Ez igen! Remek kezdés! És ezt a kezdést egy még jobb folytatás követte.

A 18. minutumban már meg is duplázták a góljaik számát a hazai alakulat futballistái, a 10. percben érkező Saúl nevéhez fűződik a találat. Ez a nem semmi kérem szépen. Bravó! Újra Bravó!

Húsz perc után teljesen nyugodtan konstatáltam, hogy momentumunk sincs a mérkőzésen, így aztán könnyű lesz vissza jönni a mérkőzésbe. Fél órát kellett várni az első veszélyes támadásunkig, amikor Kroos úgy 25 méterről beívelte a labdát a tizenhatoson belülre, viszont azt kifejelték az ott tartózkodó védők, a lecsorgó labdát pedig Benzema sózta kapura, azonban gól nem lett belőle. Innentől kezdve, mintha beindult volna a masina és egyfolytában az ellenfél térfelén voltunk és kerestük a pajzs gyengeségeit. Ezek után, túl sok minden nem történt, 45 perc és némi ráadást követően félidőre vonultak a csapatok és én már itt elkönyveltem a vereségünket, mert ilyen hozzáállással több, mint lehetetlen győzni.

Így rúgnám szét a fejét ezeknek a Sport tv szerkesztőknek

A későbbiekben már csak a TV stúdiójában lezajlottak húzták fel még jobban az agyamat... mi volt ott? Te jó ég? Néztétek? Véget ért az első játékrész, bevágtak némi reklámot és máris kapcsolták a stúdiót, ahol néhány ember beszéli ki az első 45 percben látottakat...aztán hangos üdvrivalgás és miegymás. Mondom mi a...? Hát a kutya rúgja meg, ott ül egy csürhe Atleticos és kiabálnak, mint a fába szorult férgek, hát nem hallottam, hogy mit pampogott az a szerencsétlen műsorvezető. Jézus Máriaaa! No de folytassuk.

Ancelotti apánk meghúzta a legjobb cserét, vagyis lehozta Sami Félistent és felvitte Jesét. Ám túl sokat nem javult a helyzetünk.

Ide- oda cicázgattunk, hol ők, hol mi próbáltunk veszélyesek lenni a kapura. Míg a 67. percben megérett a meggy az Atletinek és megszerezték a harmadik találatukat is. A gól Mandzukic nevéhez fűződik. Ezután Saúl is megsérült, a korábbi gólszerző. 

A 70. percben Ancelotti Úr kettős cserét hajtott végre, Illaramendi és Chihcarito érkezett Isco és Benzema helyére. Semmit nem tudtunk csinálni, egyszerűen lefagytunk, mint télen a kerítés kilincse. Amúgy majd próbáljátok ki, ha fagyos a kilincs és oda teszitek rá a nyelveteket garantálom, hogy oda ragad... tapasztalatból beszélek.

Juj...

Mielőtt véget ért volna az összecsapás... vagyis csak a csapás, a 88. minutumban az Atletcio Madrid felhelyezte a pontot arra a bizonyos "i" betűre, azaz 4-0-ra bővítették a góljaik számát. Torres adott passzentos labdát Mandzukicnak, aki két ember között is el tette a kapuba. Ezután már jött is a hármas sípszó és a szégyenbe merült levonulás...

A végeredmény: Atletico Madrid - Real Madrid 4-0.

Értékelő

Mi a ló túrót értékeljek ezen? Nincs mit, mert nem az esik szarul, hogy kikaptunk, mert az benne van a pakliban, nem mondom azt, hogy nem szabad kikapni tőlük, mert nem rossz alakulat, sőt még jónak is nevezném őket. Ám a vita tárgya az, hogy: HOGY? Hogy kapunk ki? Nem mindegy. Ki lehet kapni úgyis, hogy vért izzadunk a mezért, de ez a hozzáállás egy városi derbihez egyszerűen elfogadhatatlan, amit ma tanúsítottunk. Mindenki reklamál, sipog, csapkod, kiabál, fekszik, rágózik és stb. A mutatott játék maga pedig a béka segge alatt van. Ancelotti is a rágózás helyett a fejét vakarja inkább, mert így már most megmondom a tutit: mehet és csomagolhat, mert Pérez papa kivágja, mint macskát szarni. De bízom abban, hogy ez a pofon egy figyelmeztető csapás, mert ha ez a játék nem szar, akkor semmi se. Igen... vannak hiányzóink, jócskán ránk járt a rúd, de öcsém, attól még focizni nem kellene elfelejteni. ÉS elképzelem, hogy mit mond majd Carlo a meccs után: ,,minden tőlünk telhetőt megtettünk, küzdöttünk és hajtottunk, nincs probléma, a vereség bárkivel előfordulhat, a csapat nagyon jó állapotban van és keményen dolgozunk a siker érdekében, senki sem fáradt, mindenki 100%-os állapotban van. Rotálás? Nincs rá szükség kérem, mert senki sem fáradt. Úgy vélem, hogy Bale jól játszott, sokat járt hátra és gól is rúgott. Vagyis szeretett volna."

Ne mosolyogj!!

De nem megyek tovább, nézzük az értékelést most már komolyan, egyesével.

Iker Casillas: eddig nagyon rendben volt, tényleg. Mintha újra megélné a fénykorát, hiszen magabiztos volt, tudatos, feltüzelt és még a kijövetelei is elfogadhatóak voltak. Bízom benne, hogy ez most nem teszi tönkre őt és össze tudja szedni magát, ugyanis úgy vélem, hogy úgy kapott 4 gólt, hogy nem tehetett róla. Vagyis na, az első gólban bőven benne van azért... nem tudom, hogy mit látott vagy mit nem, de amatőr megmozdulás volt. Nem akarok egyest adni neki, de ötöst sem érdemel. Tulajdonképpen a kettes és a hármas között vacillálok...de tudjátok mit? Legyen hármas. (Közepes)

Carvajal: azt hiszem a védelemben ő volt a legjobb... bár nem volt nehéz feladat Nacho és Varane mellett. De hát, egy fecske nem csinál nyarat. 59 passza volt, 89%-os sikerrel, azért az elég jó. Nem is akarok többet írni. Négyest nem adok, mert négy gólt rúgtak nekünk... na jó nem azért. Ez csak hármas fiam. (Közepes)

Nacho: hogyan is értékeljem őt? Hogyan is róhatnám fel neki a bénaságát? Hogyan is lenne bőr a képemen Ramoshoz és Pepéhez hasonlítani? Nem volt önbizalma, ténfergett a pályán. Milyen jegyet adjak neked haver? Kettest adok, mert a jóindulatú vagyok. (Elégséges)

Varane: na a másik... már nem azt látom, mint régen. Csalódott vagyok, többet nem is szólok. Kettes! (Elégséges)

Coentrao: ó Marcelo... hol vagy pajtás? Hogy a francba került ide? Hát fel sem néz és rugdossa el a labdákat. Pofázik, mutogat, reklamál amikor játékban van a labda... akkora a feje, mint három nagy palota, hát sírtam tőle, komolyan. Na téged, most megbüntetlek, nem adok kettest, könyörületlenül írom be az első egyest a naplóba! (Elégtelen)

Kroos: ó te szegény pára. Egyedül, te is annyit érsz, mint Khedira...de még akkor is jobb vagy tőle szintekkel. A seggeden veszed a levegőt, nem vagy cserélve, ki vagy már, ideges is voltál. Hármast adok. (Közepes)

Khedira: Takarodj el! Van még valaki aki védi őt? Van még valaki? Van még? Van? Ugye nincs? Hát eldobom az agyamat, komolyan. Nem is húzom fel tovább magam, aki nem vak látja hétről- hétre, hogy mi a szart csinál... még azt sem basszus. EGYES, és bújj el! (Elégtelen, és bukásra ajánlom)

Isco: ő legalább hajtotta azt a biciklit. Az utóbbi időkben nagyon nagy szintet képvisel, aztán jött a csere. Hármast adok. (Közepes)

Cristiano Ronaldo: belőle is elég már. Nagyon sok, túl sok. Mit művel? Semmit! Oké, fáj a térde, nem 100%-os, oké, elhagyta a nője, oké éppen piros napos ünnepeket él meg, oké mindent elnézek. DE öreg, te egy háromszoros aranylabdás vagy... viselkedj már! Mi ez az esés, bukás, röhögés, reklamálás, pofázás... ki vagy? Az oké, hogy most nem vagy formában, de attól még lehetsz alázatos. Nyald meg a sót! Egyes, ülje le! (Elégtelen)

Bale: csak azért nem adok egyest, mert küzdött, hajtott, visszazárt, szorgalmas is volt és stb. Kettes! (Elégséges)

Benzema: Hármast adok... azért, mert csak! (Közepes)

Cserék:

Jesé: nem sokat tudott segíteni, nem akarom lehúzni sem. Hármas. (Közepes)

Illaramendi: Hármast adok neki is. (Közepes)

Chihcarito: csak, hogy ne lógjon ki a sorból, hármas. (Közepes)

Edző:

Ancelotti: Húzz újat... mármint taktikailag. Az értékelésedet, tulajdonképpen már leírtam fentebb, többet nem kívánok hozzá szólni, egyes! (Elégtelen)

Mivel, nem érdemli meg senki sem a díjátadót, így azt most nem osztom ki senkinek sem. Vagyis a gané díjat ki lehetne, meg a csalódást díjat is... de ezeket az egész csapat megkapja most, mindenki!

Befejezés

Summa szummarum, kössük fel a gatyát, mert nem lesz egy sétagalopp. Ancelotti-nak ki kell valami újat találnia, különben irgum-burgum lesz...én bízom benne. Igen benne van a keze a vereségben, de a 20 meccses veretlenségi szériában is... szóval máris máshogy fekszik a Kati az ágyban. Feltudunk állni, hiszek a talpraállásban és Ancelotti zsenialitásában is. Kesereű hangvételű cikk volt, elnézést is kérek, de akinek nem tetszik, az akkor most így járt. Várom a véleményeket, a kultúra magas szintjén. Anyázásoktól kíméljetek, köszönöm!

A következő ellenfél, a Depor lesz, remélhetőleg felállunk és győzni fogunk. Sajnos nem sikerült közvetítenem a mérkőzést, mert kiderült, hogy a kommentator. hu-n már nem lehet ilyen tevékenységet folytatni. Elnézést kérek ezért, de ezért egy meglepetést tartogatunk a számotokra és bízunk benne, hogy tetszeni fog.

Addig is tartsatok továbbra is velünk, és ne keseregjetek, messze még a vég... még ha nincs is fény egyelőre az alagút végén.

Hala Madrid!!!

Lakatos Miklós