Aki példakép lehet bárki számára...

...Ő Cristiano Ronaldo. Cristiano Ronaldo a mai világban nagy névnek számít, minden második ember ismeri, minden harmadik szereti, és minden negyedik utálja. Lehet szeretni, és lehet utálni. De azt mondani nem lehet, hogy egy elkényeztetett senki... mert nem az. Vannak allűrjei, amik miatt elítélik, ám vannak olyan cselekedetei is, amiért ódákat lehetne zengni a nevéről. A világ egyik legelismertebb és a legmegosztóbb személyiség ő... Ő Cristiano Ronaldo.

Madridi Filozofálásunk során róla fogunk írni, hol jót, hol rosszat... de elsősorban olyan érveket, amelyek meggyőzik az olvasó közönséget, hogy ő igenis jó ember és példakép lehet bárki számára.

 

Régóta várólistán van  ezen cikkünk, melyet már májusban megszerettünk volna írni, ám valahogy sohasem jött ki jól a lépés, így csak most jutottunk el odáig, hogy klaviatúrát ragadjunk és belevessük magunkat ezen nehéz témába. A bevezető jól taglalja, hogy miről is szeretnénk írni... és ha tovább olvasol arra is fény derül, hogy mi váltotta ki belőlünk ezen cikk megírását. Nem is húzzuk tovább az időt, hadd szóljon.

Cristiano Ronaldo, mint egy példakép...

Bizonyára mindenki ismeri a portugál bűvészt... így eltekintenénk a bemutatásától. Aki ismeri tudja, aki nem az meg nézzen utána. Számos videó és életrajzi mű van fent róla az internet világában, csak rá kell keresni. Azt tanácsoljuk azoknak, akik nem ismerik, hogy először azzal kezdjék, hogy belelássanak az életébe, amint elért egy célt, és aztán még egyet. Aki ismeri az pedig tisztában van azzal, hogy milyen úton-módon jutott el oda, ahol most is van. Cikkünkben nem az életrajzát, nem az életművét akarjuk taglalni, hanem az olvasókat akarjuk megismertetni Cristiano Ronaldo jótékony hatásáról. Mert igenis, jótékony hatása van neki. Egy igazi példakép. Akinek vannak hibái, és mivel közismert személyiség, ezen hibákat szeretik kinagyítani és az alapján megítélni. Számos gúnyneve van, és rengeteget bántják... úgy, hogy csak a tévében látják hetente maximum kétszer... akkor amikor a pályán van és játszik. Mi elsősorban nem a játékát akarjuk hirdetni, hanem a hozzáállását, kitartását, emberségét és mindazt a szeretetet, ami benne rejtőzik... csak sokan ezt félreteszik és azt veszik észre, hogy minden héten új frizura, új cipő, új autó és stb. Ezek az emberek általában az irigyek... csak az irigy ember foglalkozik a másik sikerével, és mindig az irigy az, aki észreveszi a másik szemében a szálkát, a sajátjában pedig még a gerendát sem. Rengeteg ilyen embert ismerünk... bizonyára Ti is. Mert vannak. Sokan. De őket tegyük félre. Nem róluk szól a cikkünk, hanem egy mintapéldaképről.

Egy példaképről, aki le tett valamit az asztalra, amit bárki letehetne, ha olyan hozzáállás vezérelné az életben, mint amilyen hozzáállás vezérli a főszereplőnket. Bárkinek sikerülhetne, bárki lehetne gazdag és sikeres ember... higgyétek el... bárkiből lehet sikeres ember... csak tudni kell a receptet... a hozzáállás receptjét ahhoz, hogy mindez sikerüljön. Cristiano Ronaldo tudta a receptet. Egy szegény családból származó kisfiúként tisztában volt a ténnyel, hogy csak nehéz és kínkeserves munkával érhet el valamit... továbbá nagyon- nagyon sok alázattal és kitartással. Ő akart, hajtott és küzdött... és sikeres ember lett. Nem ő az egyetlen, nagyon sok ilyen ember van, akinek meg volt a hozzáállása ahhoz, hogy sikeres ember legyen.

Cristiano Ronaldo nem csak a futballban lehet példakép... hanem az élet bármely területén. Mert mindenhez kitartás kell... nem csak a focihoz, hanem a főzéshez, a tánchoz, a tanuláshoz, a munkához, a gyermekneveléshez... mindegyikhez kitartás kell. A kitartás az alapja mindennek... elsősorban a sikernek, ami a piramis legtetején van. Ha csak 5 percig vagy kitartó nem leszel sikeres... de ha mindennap megduplázod ezt az öt percet akkor már elegendő kitartásod lesz ahhoz, hogy elérd a kitűzött céljaidat. Sokszor áldozatokat kell hozni ahhoz, hogy elérj valamit. Ronaldo beáldozta az iskolát, hogy híres futballista legyen. Inkább focizott egész nap, míg mások az iskolapadban ültek... ettől lett nagy játékos. Ha csak napi 1,5 órát vagy még többet szánsz arra, amit elakarsz érni, el fogod érni.

Személyes példakép...

Sokáig nem tekintettem úgy rá, mint egy példakép. Mert én is az alapján ítéltem meg, ami alapján a média, a sok ellenségeskedő focidrukker... de májusban, mikor a tesi érettségire készültem, rá döbbentem, hogy az Ő hozzáállása az élethez, csodálatra méltó és követendő példa lehetne bárki számára. Tudni illik, az esélytelenek reményével készültem a tesi érettségire egészen májusig. Tudta ezt a Tanár úr is, hogy ha meg lesz a 3-as, máris eredményes munkát végeztünk a tanév alatt. Nagyon féltem és nagyon nem találtam a helyem. Aztán már a közepén el is fogyott a kitartásom, mérges voltam és ideges... és a sírás kerülgetett, hogy nekem ez nem fog sikerülni... ha meg sikerülni is fog, akkor is maximum hármasra... az meg gáz. Szóval májusban rádöbbentem arra, hogy nincs lehetetlen, csak tehetetlen... tudtam, hogy meg kell változtatnom a gondolkodásmódomat és az edzéstervemet is. Ráébredtem arra, hogy még több áldozatot kell vállalnom a siker érdekében... kevesebb gépezés, több futás, kevesebb tévézés, több edzés. 

Cristiano Ronaldo az az ember, aki soha sem lazsál, aki mindig kihasználja az idejét... edz, fut és folyton a futball pályán gyakorol. Rengeteg videót néztem róla, számos kisfilmet és életrajzi műveket... amik hozzásegítettek a sikerhez. Elkezdtem úgy viselkedni, mint ő. Nem olyan voltam, mint Ő, csak osztottam a viselkedésmódját. Attól még én, én voltam, nem pedig Cristiano Ronaldo. Több kitartást vetettem el az agyam táptalajában, ami kis idő múlva elkezdett kicsírázni és a kezdeti 30 perces kocogás helyett 1 óra intenzív futás lett, majd 2 óra kocogás, és így tovább...Az edzőteremben sem henyéltem, több edzéstípus, még keményebben... már-már Cristiano Ronaldonak hittem magam: és lassacskán át is vettem némely szokását. Például a lihegését, ami inkább fújtatás... vagy a futását... nem hosszú távon, hanem rövidtávon, úgy 60 méteren... Hatvan méteren kiköpötten úgy futottam, mint Cristiano Ronaldo, ellestem a technikáját és ennek köszönhetően 9 tizedet javultam gyorsulásban. Felvettem a stílusát, a munkamorálját, a kitartását, a technikáját arra az időre, amíg le nem zajlott a testnevelés érettségi... ugyanis tudtam, hogy vele sikerülhet.

Június közepén elérkezett a gyakorlati vizsga, és még ennyire sosem éreztem magam toppon, mint akkor. A legjobb mért időt futottam, a gyűrű gyakorlatomtól a Tanár úr el volt ájulva, a talajgyakorlatomtól hátast dobtak, a kötélmászástól leesett az álluk... egy szó, mint száz, Cristiano Ronaldo- ként voltam ott és olyan tűz égett bennem, mint amilyen benne is szokott. A Tanár úr a végén megdicsért, de semmi konkrét nem derült ki. Csak az eredményhirdetésnél. Tudniillik az osztályból 5 fiú érettségizett, bele számítva én is...ebből három fiú nagyon topp, nagyon jók... a negyedik nem, de ebből ez a három fiú sokkal esélyesebb volt a Jeles érettségire mint én... de máshogy sült el a puska. A vizsgabiztos az eredményhirdetésen elkezdte kiosztani a biziket, és amikor én is megkaptam, majd belepillantottam, rögtön a Tesi eredményemre néztem és lefagytam... lefagytam, mert az volt oda írva, hogy: JELES... és majd el sírtam magam. Nem akartam elhinni. Nem akartam felfogni, hogy a kínkeserves munkának ilyen édes gyümölcse van... aztán kiderült, hogy csak nekem lett jeles ötünk közül, ami még édesebbé tette azt a gyümölcsöt, engem pedig még büszkébbé tett. Mert tudtam, hogy nagyon megküzdöttem... és ebben jócskán nagy szerepet játszott Cristiano Ronaldo.

Cristiano Ronaldo, EGY PÉLDAKÉP!

Ő az! Egy igazi példakép. Bárki számára. Most először az én példaképem is lett... és meg lett a gyümölcse. Ronaldo-t sok mindenért el lehet ítélni, de nem szabad elmenni amellett, hogy ki is Ő valójában. Amit látunk Cristiano Ronaldot hetente egyszer a futballpályán, csak részben Ő... ahhoz, hogy valójában megismerjük és rájöjjünk, hogy Ő egy remek ember, remek barát ahhoz ismernünk is kellene... és nem Televízión meg Újságcikkeken keresztül! Ahhoz beszélgetnünk kellene vele, ott kellene lennünk a mindennapjaiban, hogy rájöjjünk arra... miképpen Ő mindennap hoz egy áldozatot és mindennap keményen dolgozik, miközben a kisfiát is neveli. A hozzáállása, az akaratereje, a munkamorálja PÉLDAKÉP KELL, hogy legyen... a hétköznapokban és minden egyéb más elfoglaltságban amihez szükségesek ezek az attitűdök. Mindamellett, hogy Gazdag, pénze miatt befolyásos ember, népszerű... meg maradt Cristiano Ronaldonak... mert Ő nem felejtette el, hogy honnan jött. Leáll autogramot osztani bárkinek, nem lök el magától senkit, nem akar senkit sem elütni az autójával, mert autogramot kért, nem szól a biztonságiaknak, ha valaki berohan hozzá a pályára és nem hagyja faképnél azt, akit ő megbántott vagy megsértett... akár pszichésen, akár testileg (véletlenül). Próbálja mindig helyre hozni a hibáit, mindig kedves lenni azokhoz, akik bálványként néznek rá... és akik pedig utálják... nos... azokból merít erőt. 

Nem ítéli el, nem bántja őket... inkább felhasználja ezeket az embereket, motiváló erőként, ami viszi tovább az útján. Számos beteggyermeken segít, mert tudja, hogy az élet kegyetlen és nem tudni, hogy mit hoz a sors, árvízkárosultak, cunami túlélői és stb. Ő egy jó ember, ha megnézzük az érem másik oldalát is... csak az a baj, hogy sokan nem képesek erre, és mindig csak az egyik oldalát nézik... ami ellenszenvet vált ki belőlük. Igen, szeret adni magára, igen kirívó a stílusa, a gólöröme, igen rágörcsöl a góllövésre, mert maximalista, és mindent megtesz annak érdekében, hogy sikerrel járjon. Ha pedig nem sikerül, nem adja fel, tovább próbálkozik, mindaddig, amíg azt nem mondhatja, Sikerült! Soha nem adta fel, soha nem futamodott meg... ha sírt is azért sírt, mert nem volt megelégedve saját magával. A sírás a maximalista viselkedés egyik jele... én is szoktam, rövid ideig, de nem adom fel.

Végszó: A PÉLDAKÉP...

Nem akarunk túlzottan hosszú cikket kreálni, így befejeznénk mondandónkat. Csak abban bízunk, hogy sikerült meggyőznünk az olvasókat arról, hogy körülményesebben vizsgálják meg a dolgokat és csak azután ítélkezzenek. Nem akarunk senkit sem meggyőzni az igazunkról, mindenki azt hisz és abban hisz, amit és amiben szeretne. Nem változtathatjuk meg mások gondolkodás módjait... de a sajátunkat igen, és ha erre képesek vagyunk, akkor jó úton járunk a célunk eléréséhez.

Cristiano Ronaldo... példakép... nem példakép...csak annak lesz igazi példakép, aki akar valamit az élettől, aki érzi az életsúlyát, akiben van egy kis láng, akiben ott él a sikerlángja, aki tudja, hogy semmiből semmi sem lesz, és mindenért keményen meg kell harcolni, dolgozni, küzdeni... de nem utolsó sorban szenvedni. Semmi sem jön könnyen, ami meg könnyen jön, az könnyen is megy. Ez az élet rendje.

Nekünk megmarad Cristiano Ronaldo egy jó embernek, egy igazi harcosnak, aki semmilyen körülmény között sem adja fel a hitet és a kitartását... ez az, ami számít az életben. Lehetsz Te bármilyen tehetséges, szép... ha nem maradsz mellette emberséges... kit érdekel, hogy hetente más fizurája van?? Minket az érdekel, hogy ember marad az embertelenségben, és nem áll be a beképzeltek sorába... igen, most jöhetnek a támadó szavak, hogy beképzelt... nem- nem az! Csak tisztában van a saját képességével... a beképzelt nem így viselkedik.

Szumma szummarum, bízunk benne, hogy sikerült fényt csinálnunk sokak fejében és cikkünk elolvasása után másképp fognak hozzáállni a dolgokhoz. Nem akarjuk a világot megváltani, csak azt akarjuk, hogy tisztán lássatok. Ő Cristiano Ronaldo. Lehet szeretni és nem szeretni, de elismerni kötelezően el kell, mert ő a nulláról építkezve lett valaki, Valaki, akire egy ország büszke... akinek a bőrébe több millióan szeretnének belebújni... de tudjátok mit? Ne bújjatok!! Alkossátok meg saját magatokat, ugyan olyan kemény munkával és áldozattal, mint Ő és akkor Ti belőletek is lehet valaki. Sok sikert, képesek vagytok rá!

Mi pedig megköszönjük a mélyen megtisztelő figyelmeteket, reméljük, hogy tetszett a cikkünk, jöhetnek a kommentek és a like-ok is.

A Real Madrid legyen veletek!

Hala Madrid!!!

Lakatos Miklós