2013. január 31.

Mourinho életútja...hova tovább?




José Mourinho szűk életútja. A Porto és az Inter után, a Real Madridnál is megszeretné nyerni a világ legrangosabb kupáját, a Bajnokok Ligáját. Ha azonban nem jön össze, irány Anglia.





A Real Madridot irányítani talán a világ legnagyobb kihívása egy edző számára. Nagyon kevesen vannak akik eleget tudnak tenni a Madridban megszabott feltételeknek, de azokra a mai napig legendaként tekintenek a szurkolók, míg a többi edző szép lassan eltűnik a süllyesztőben. A dolgok nehézségét jelzi, hogy az utóbbi tíz évben egyedül Vicente Del Bosque tudott helytállni, ennek ellenére neki is a "hátsó ajtón" kellett távoznia, 2003-ban.

Utána rengeteg edző bukott meg a Real Madrid kispadján, de amikor 2010 nyarán a Pellegrinit váltó José Mourinho érkezett Madridba, hirtelen mindenki bizakodni kezdett, nem véletlen, hiszen a portugál mester hazájában, Angliában és Olaszországban is bajnokságot tudott nyerni az aktuális csapatával, és ami a legfontosabb: kétszer is elhódította a Bajnokok Ligáját, nem éppen az adott kiírás legesélyesebb csapataival...


Madridi karrierje rémálomszerűen indult, rögtön az első El Clasicó-ján csúfos, 5-0-ás vereséget szenvedett a csapat Barcelonában. Ekkortól sokan azt éreztük, hogy a portugál talán nagy fába vágta a fejszéjét, de nagyjából mindenki elnézte neki ezt a vereséget, a csapatnál lévő összeszokottság hiánya gyanánt. Jött a tavasz, és mindenki türelmetlenül várta a csapat BL nyolcaddöntő összecsapásait. Mindenkiben feltevődött a kérdés: Vajon meg tudja-e törni a Special One, a Real Madrid hét éve folyamatosan tartó BL nyolcaddöntős bukását?

Egy nehéz lyoni odavágó után végül meggyőző 3-0-ás hazai és összesítésben 4-1-es győzelemmel ütöttük ki a franciákat. Ez rendkívüli eredmény volt a madridizmus számára, és Mourinhot egyre jobban kezdték megbecsülni Madridban.

A szezon vége fele aztán jöttek az újjabb El Clásicó-k. Először a kupában maratoni küzdelemben diadalmaskodtunk a Barca felett, így esélyesként indultunk a katalánok ellen a BL elődöntőben, ahol már nem bírtuk el a terhet, megbukott Mourinho defenzív taktikája, és a bírói hibák sem nekünk kedveztek, így 3-1-es összesítéssel kiestünk a küzdelemből.

Mourinho maradt, és mindenki érezte: Ebben a csapatban sokkal több van. Következő évben szemmel látható volt a fejlődés, rekordpontszámmal lettünk spanyol bajnokok, és nüanszokon múlott, hogy kiestünk a kupából és a BL-ből.


Mourinho természetesen maradt, de az idei évre már óriásiak lettek az elvárások. Ennek ellenére borzalmasan kezdtük a szezont, jelenleg 15 pontos hátrányban vagyunk a Barcelonával szemben a bajnokságban, amit szinte már lehetetlen behozni. A csapat a BL csoportkörben is jóval a tudása alatt teljesített, csupán csoportmásodikként jutottunk tovább és egy nagyon nehéz párharc következik februárban a Manchester United ellen. Mourinhot eközben rengeteg kritika érte, a csapat ötlettelen és gyenge játéka miatt. A sajtó is alaposan kikezdte a mostmár az "El Unico" becenévre hallgató szakembert. Többek között olyan hírek szivárognak ki, hogy az edzőnek megromlott a kapcsolata a játékosokkal, rossz az öltözői hangulat stb.


Ezen hírek legtöbbje természetesen csak pletyka, de tény, hogy Mourinho csapata jelentős hullámvölgybe van mostanság. Mindenki BL győzelmet vár tőle, másképpen nem igazán van esélye, hogy maradjon vagy emelt fővel távozzon a Real Madrid kispadjáról. Mourinho jövőjét illetően számos pletyka terjeng, általában, Angliát emelik ki lehetséges célpontnak a Special One számára, aki bevallása szerint is szívesen visszatérne valamelyik Premier League-es csapathoz. Először azonban bizonyítania kell, hogy nem hiába került Madridba, és az elkövetkező másfél hónapban sorsdöntő mérkőzésekre kerül sor, két oda-visszavágós abszolút rangadóra, a Manchester és a Barcelona ellen, ahol majd kiderül, hogy képes-e a világ legjobb edzője kivezetni a hullámvölgyből a csapatot, meg tudja-e nyerni harmadszorra is a legrangosabb európai sorozatot, esetleg a spanyol kupát is - beírva ezzel magát a történelemkönyvekbe - vagy összeroppan a teher alatt és eltűnik abban a bizonyos süllyesztőben, mint oly sok edző aki már irányította a Realt... 


Mindenesetre a CdR, elődöntőjének, első barca elleni odavágóján, még egy rendkívül tartalék csapattal is képesek voltunk kiharcolni egy döntetlent, hála neki és a harcos játékosainknak. 
Aztán majd kiderül, hogy ez mennyire kedvez nekünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése