Jaj Istenem tégy egy csodát, változtasd borrá a Tiszát...

Jaj Istenem tégy egy csodát, változtasd borrá a Tiszát, ha a Tisza borból volna, az én szívem de víg volna, ha a Tisza borból volna, az én szívem de víg volna csuhajja...- Íme az összefoglalhatatlannak az összefoglalója.






A feladatom az, hogy írjak valami, egy olyan valamit, amitől én is, ti is és a ki nem is de jól érezheti magát.

MA este sajnos a 19. forduló meccsét kellett lejátszanunk az Osasuna ellen, bár ne tettük volna. De fő a pozitív gondolkodás illetve az optimizmus.

Miért?
Mert aki negatívan nézni a világot, akkor az az ember feleslegesen éli világát, ha a legjobb dologban is a legrosszabb dolgot keresi. Az optimizmuság pedig majdnem egyenlő a magabiztossággal. Példa erre a hétfői vizsgám. Úgy indultam el a suliba, hogy mondtam a szüleimnek, figyeljétek meg Ötös lesz, a fejemet teszem rá. Mikor haza mentem örömmel jelenthettem be mindenkinek, hogy igen én megmondtam.

De hogy ne csak erről beszéljünk, essen szó a mai meccsről is.

A meccs szót csak formailag lehetne használni, de egyébként nem volt az. Én két középszintű csapatot láttam a pályán, és akkor itt kezdődik a cikk elején írott dolog.

Persze José Mourinho továbbra is maga alatt vágja a fát, kétlem hogy nem lesz szét cincálva a sajtó által. A mérkőzés utáni sajtó tájékoztatóra pedig beküldi Karankát magyarázd ki magad ecsém, vagy esetleg bemegy ő és elmondja hogy ez egy átmeneti helyzet és majd februárra összeszedjük magunkat. Mint ahogyan tesszük ezt szeptember óta.

A meccs első pozitívuma az, hogy nem kaptunk gól idegenben. Ikert pedig továbbra is támadások érik egyfolytában, mert hogy a kirúgásai 90%-a ellenfélhez megy, persze a térfélen túlra. Ha engem kérdeztek, inkább oda menjen, mint sem hogy kipasszolja 18 méterre a kaputól egy támadóhoz és kész a potyagól az ellenfélnek.

Egy cseppet lepődtem meg csak, hogy Albiolt rakta kezdőbe Carvalho helyett Mourinho. Persze ennek is van pozitívuma, gondolom a Valencia elleni mecscre pihenteti, hiszen ott inkább jobban van szükség a rutinjára. 

De hát végül is a meccs másik legnagyobb pozitívuma Varane, aki még Albiol helyett is gürcölt. Persze őt is meglehet támadni, mint mindenki más.

Akár Modricot vagy Xabit, akik szerintem messze a legjobbak voltak a többiektől. És már pozitívum hogy José kezdőbe rakta a horvátot, de egy fecske sajnos nem csinál nyarat.

A pozitívum gondolkodás legnagyobb csalódása Di Maria, aki már jó régóta nem találja a huncut formáját, ami ahhoz fog vezetni, hogy viszlát argentin mehetsz a búsba, akár Pipitával együtt, de azt nem szeretnénk.

Ekkora halat fogtam tegnap

Ebben az esztendőben a 3. mérkőzésünket játszottuk le, és ezzel együtt megkaptuk a 3. piros lapunkat is, zsinórban harmadjára vagyunk kénytelenek 10 emberrel befejezni a mérkőzést. Ezúttal Kakát állította ki a játékvezető. Azt hiszem tőle is búcsút vehetünk, ő itt már nálunk nem fogja megváltani a világot, be kell ismernünk hogy senki lett a fiú.

Mondjuk igazi csalódásnak sorolom  be a Félistenünket, Khedirát még úgyis, hogy most csakis pozitívan gondolkodunk. Mi az hogy az hogy az hongya hogy az, hogy nem rúgott gólt??? HEEEE?

Persze lehet a játékvezetőre kenni a dolgot, de ilyen játékkal ne várjunk győzelmet. Úgy gondolom, hogy egy Real Madridnak illett volna elverni ezt a csapatot még félgőzzel is, még úgyis, hogy messze elmaradunk a Barca csapatától.

De nyugalom, nem kell pánikba esni, feketén látni a világot. Ez most egy ilyen év, el kell fogadni. Ilyenkor bizonyosul be, az igazi szurkoló fogalma, aki ilyenkor is szorít a csapatáért, nekünk pedig ezt kell tennünk.

Ronaldo gondolom sorra vágta ki a televíziót a szebbtől- szebb jelenetektől, de hát aki megteheti, az miért ne tegye, nem igaz?

Én pedig búcsúzom, befejeztem a mondani valómat, ne felejtsétek el, hogy az igazi szurkoló ilyenkor is kitart és nem pártol el egy sikeresebb időszakát élő csapathoz, hanem továbbra is bízunk, reménykedünk a csapatban, ez illik egy jó szurkolónak, főleg ha a Real Madridnak szurkolsz.

Mi nem tehetünk semmit, azon kívül hogy hiszünk a feltámadásban és a győzelemben, ugyanis ez a legfőbb dolgunk. A fiúk pedig az esetleges hullámvölgy kilábalásán próbálnak munkálkodni, vagy nem... de reméljük hogy igen.

Aki esetleg kíváncsi az eredményre, Osasuna- Real Madrid 0-0

Én Istenem tégy egy csodát, változtasd borrá a Tiszát...

És akkor szóljon hangosan az ének, ameddig csak élek énekelek én:

Egy igazi hungarikum, hallgassátok sok szeretettel!

Aki olyan, az dalközben bizony borozgat, hiszen ez pont egy olyan nóta, szóval hajrá!

HALA MADRID!!!