Egyrészt, mert az
Atletico tegnap nyert, a Barcelona valószínűleg este hatkor átlép a
Valladolidon, így természetesen nekünk is szükségünk van arra a három
pontra. Másrészt, mert egy esetleges
újabb botrányos végeredmény elérné azt, hogy a sajtó ismét megpróbálja
széjjelszedni a csapatunkat (magyarul a már unalmasnak mondható
Mourinho-menesztés és Ronaldo-távozás lenne ismét minden sportlap szalagcíme).
Na, nem festem tovább az ördögöt a falra – az Espanyol elleni tanulságos
(ló****t tanulságos, újra és újra beállunk bekkelni, hátha kiegyenlít az
ellenfél, ahelyett, hogy megszórnánk őket) és a Celta Vigo elleni kínos (ám
megérdemelt) vereség után ideje lenne ismét győzni.
Eddig legtöbbször mi örülhettünk |
A Malaga ellen amúgy elég jó a mérlegünk, a papírforma (ami alapján vezetnünk kéne a bajnokságot)
és a múlt is mellettünk szól – kétségkívül leverjük ezt a csapatot. A közelmúltban
(több mint 10 évre visszatekintve) sosem kaptunk ki a Malagától, a legjobb
eredményük ellenünk a döntetlen volt, ám legtöbbször
kiütéssel távoztak a Bernabeuból, vagy saját stadionjuk gyepéről vonultak
le lehajtott fejjel. A legutóbbi három meccsen inkább Benzema (aki ismét a
kerettel utazik, más kérdés, hogy játszik-e) szerezte a gólokat. Ronaldo három
meccse nem talált be, ám azelőtt mesterhármassal köszönt be nekik – most ismét jól jönne tőle ez a három gól,
ha már nagy riválisa párosával szerzi a gólokat (az már mindegy, hogy az
Atletico védője szinte úgy sarkalja Messi elé a labdát, hogy „nesze, rúgd meg a
másodikat!”).
Ezen a négy emberen megint sok fog múlni |
A mérkőzés tehát a
statisztikák alapján zsebben van, ám mi is a foci, ha nem meglepetésmeccsek
tömkelege? A rangadó a nemrég (szerintem jogosan) lefikázott szurkolóseregen
fog múlni – ja, nem, mert idegenben vagyunk. A meccs csak és kizárólag Mourinhón (csak ne álljunk be védekezni
1-0-nál) és a játékosokon fog múlni.
Ezek a játékosok a megszokottnak mondható (tehát az El Clasicokón kívül mindig)
4-2-3-1-es alakzatban fognak felfejlődni. Az önmaga formáját kereső Casillason,
a suta Arbeloán, a bakizni hajlamos, ám ha jó napja van, áttörhetetlen Pepén, a
megfontolt gyökér Ramoson, és a szőke Marcelon (Coentraon). Ha Varane
nem lenne sérült, ideírnám, hogy szerintem a Coentrao-Pepe-Varane-Ramos lenne
az ideális védőnégyes (Arbeloa mehet tartalékba!), de így kénytelenek vagyunk
az originál, „jól bevált” védelmet alkalmazni. Előttük Xabi és Khedira fogja
szűrni a középpályát, még egy kicsit feljebb pedig a Ronaldo-Özil-Di Maria
hármas várható. Ronaldónak gól kell,
Özilnek fel kéne ismernie, hogyha mindig úgy játszik, ahogyan tud, bőven
állhatna Iniesta helyén az Aranylabda-kiosztón, Di Maria lövéseinek meg
kevesebbszer kéne egy védőt eltalálni, inkább a kaput kéne ostromolnia.
Legelőre én a csupaszív Callejónt tenném, mert ha jó napja van, az a gyerek is
bármire képes.
Összességében: a három pont elvárt, kötelező,
szükséges. Február végéig van
ideje a csapatnak visszaszerezni tavalyi formáját, és szépen oda-vissza elverni
azt a Manchestert. Tavaly ilyenkor biztos lettem volna a sima továbbjutásban,
most azonban, a jelenlegi formánk alapján, egy jó szoros kiesés lenne a háború
végeredménye. Mourinho ismeri Fergusont, és a „Vörös Ördögöket”, a csapatnak rá
kell hallgatnia, és nem húzni a száját, hogy rövid a szünet – amit egyébként
meg se érdemelnek.
HALA MADRID!!!
2012.12.22.- La Liga 17. forduló, Málaga- Real Madrid
Estadio la Rosaleda
Estadio la Rosaleda
20.00 - Sport 2
A mérkőzést a sport 2 élőben fogja közvetíteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése