Varázslat a második félidőben- Real Madrid-Mallorca 5:2

Úgy tűnik a Madrid belőtte magát az öt gólra a Mallorca ellen. A különbség az őszi meccshez képest csupán a két benyelt dugó volt, amivel negyvenöt percig még tudta magát tartani a vendég együttes, ám a fordulás után ,,felébredt az alvó oroszlán" és könnyedén mosta fel a pályát ellenfelével.




A kezdő tizenegyből kiderült, José nem akarja hagyni ellustulni a cseréket/tartalékokat, de azért a győzelmet is szem előtt tartotta, így egy kevert csapatot állított ki. A kapuban López, előtte Arbeloa (na ő majd még megkapja a magáét...), Varane, Ramos és Coentrao működött. Két szűrőnk a középpályán Pepe és Modric volt, míg a széleken Ronaldo és Morata, elöl pedig Higuaín rohamozott. Az irányító szerepét Kaká töltötte be, pihenésre kárhoztatva ezzel Özilt.

Nagy lendülettel kezdte a meccset a Real, ám az első gól mégis igen hamar a vendégeké lett. A hatodik percben Nsue fejelt pazarul egy beadást kapunk jobb oldalába. A bekapott találat láthatóan nem rendítette meg a hazai gárdát, akik rendületlentül támadtak tovább. A dicséretes hozáállásnak szűk tíz perccel később meg is lett az eredménye: Modric zseniális passzával Pepe(!) lépett ki ziccerben, majd a teljesen üres Higuaín elé tette le a bogyót, aki hét méterről nem hibázta el az üres kaput.
                                                 
                                                           Mégis van csatárunk (?)
Hát ennyit erről, jöhet a gála- gondoltuk mi. A Mallorca meg úgy gondolta, hogy ez egy rossz ötlet. A huszonegyedik percben egy szöglet után Alfaro használta ki a védelmünk töketlenkedését, és közelről López hálójába stukkolta a labdát. Az első félidőben több találat nem született, még egy életerős Cristiano-próbálkozást jegyezhettünk fel, ami végül a keresztlécen csattant.

Két dologért imádkoztam a szünetben:
1) Arbeloa tűnjön el! Nem csak a pályáról lehetőleg a Bernabéuból (és minél előbb Madridból) is. Az egy dolog, hogy az első gól előtt róla kaptuk a beadást. Az egy másik, hogy a második előtt, mint valami holdkóros, üres tekintettel, bambán elindult kifelé, a legnagyobb lelki nyugalommal hagyva ziccerben Alfarót. De hogy egy Real Madrid-védő ne tudjon megállni a lábán és többet csúszkáljon és fetrengjen, mint amennyit állva tölt a pályán az mégis a világ szégyene. Semmi szükség rá, hogy tovább alázza magát-sem a csapatát.

2) Jöjjön Özil! Lehet kicsit elfogult vagyok, azt hiszem bevallhatom, hogy a Madrid keretéből jelenleg Gülü a kedvenc játékosom. Nincsenek allűrje, hisztijei, van viszont olyan kreativitása és játékintelligenciája, amilyen nagyon keveseknek adatott meg.  A FIFA egyik legnagyobb fonákságának érzem, hogy nem tartozott az Aranylabda közvetlen esélyesei közé, hiszen tavaly a Ligában ő adta a legtöbb gólpasszt, majdnem kétszer annyit, mint Iniesta. Mivel ha időm engedi nem sokára érkezik egy külön vele foglalkozó poszt, így a (mostani) körbenyalást be is fejezem.

A Special One úgy tett, mintha hallotta volna rimánkodásomat, így a két játékos a szünetben helyet cserélt. A teljesen súlytalanul játszó Moratát pedig Benzema váltotta.

,,Ekkora gólt rúgtam!"

 A cseréknek rögtön meg is lett az eredménye. Az 51.perceben Ronaldo egy hajszálpontos Özil-szögletet csúsztatott szépen a hosszú sarokba. Nem telt el 3 perc és máris újra ünnepelhettek a fehér mezesek. egy rossz felszabadítást követően a labda Modrichoz került. A ,,nyár legrosszabb igazolása" tolt egyet rajta, majd huszonötről úgy lőtte ki a bal felső sarkot, hogy a lélegzet is elakadt a stadionban.

Újabb három perc telt el, jött az újabb gól. Özil ezúttal a szélről adott remek labdát a középütt érkező Higuaínnak, aki higgadtan fejezte be az akciót.

Kulcsemberek

És még mindig nem volt vége. A hosszabbítás perceiben Xabi Alonso szépen ugratta ki duplázó csatárunkat, aki Benzemát hozta kihagyhatatlan helyzetbe, a gall pedig közelről a kapuba pöckölt, kialakítva ezzel a végeredményt.

Összességében elmondhatjuk, hogy remek meccset játszottunk és noha a védelemmel Arbeloával problémák vannak, ha minden mérkőzést ilyen hozzáállással és fókuszáltsággal vívnánk meg, semmi bajunk nem lenne. Szép volt fiúk, így tovább a bajnokságban és a Galata ellen is!